Engem a könyv közepéig félrevezettek. Én azt hittem, hogy Lucas lesz a vámpír és egyéb hasonló dolgok, aztán pedig kiderült, hogy a csaj, Bianca az. Pedig még ő sem tudta. Aztán hirtelen ránk szabadítanak ezer meg egy információt, amit a csaj már tudott csak mi nem. EZ annyira nem is lényeg, hisz fel voltam háborodva, hogy ilyen kezdés után ez jött, aztán pedig leesett. A főszereplőnőnk vámpír vagy az lesz, és én mindig is akartam olvasni egy olyat, amiben a vámpír a lány, de nem így és pont ezért annyira csalódott vagyok. De tényleg... Aztán persze mire a végére jutottam, már cseppet sem voltam csalódott. Sőt. Élveztem az egészet. Feldolgoztam, hogy becsaptak, pont, azért mert a végére kiderült, hogy mindenki becsapott mindenkit. És képbekerültek a vámpírvadászok is, ez pedig eltalált engem. Pont azért, mert vadásznak hívták őket és nem másnak. Lucas meg Bianca pedig annyira cukik voltak. Ahogy szerették egymást és még is ott voltak szétválasztva a családjuk miatt, ez amolyan modernkori Rómeó és Júliát jutatja eszembe, s bár sosem tetszett az a mű, ez a végére nagyon is megtetszett. És imádtam azokat a jeleneteket, amik gyönyörűek voltak én pedig szó szerint sikongattam a boldogságtól, vagy szörnyülködtem a tényeken. Sok érzelmet keltett bennem és nekem ez a lényeg egy könyvvel kapcsolatban. Szép munka volt. Hol a folytatás? Mert ugye lesz?! Lesz!!!
Értékelés: 5/5. (Pontosan! Nagyon jó volt olvasni.)