Ki ne tenné fel magának néha napján azt a kérdést, hogy "Ki vagyok?", s bár nem ezzel akartam kezdeni, nyitásnak megteszi :). Szóval? Azt hiszem még velem is megesett, hogy feltettem ezt a kérdést, de a válasz sosem tetszett. A félrevezetés megvolt jöjjön a könyv...
Agyátültetés? Biztos vagyunk egy páran, akik szerettek volna egyik reggel egy tökéletes testben felkelni, hát a mi kis főhősünknek ez megadatott, ugyanis az orvosoknak választaniuk kellett, hogy vagy mindketten meghalnak (Em, aki egy átlag tinédzser, és Nikki aki a legfiatalabb topmodell) vagy összeteszik amijük maradt, és egyikőjük testében fog élni, a másik agya. Micsoda szép leírás lett ez. De a lényeg ott van benne. Agyátültetés, és új élet egy másik testben, egy másik helyzetben. Micsoda szép álom
Emnek viszont nem, az és elbizonytalanodtam én is. Valóban olyan nehéz újra kezdeni? Persze Emnek könnyű, hisz ő nem létezik. De ez más tészta.
Meg Cabot megint össze hozott egy történetet, amit én teljesen másnak hittem, de nem baj, mert így is tetszett, és ezt is sikerült két nap alatt kiolvasnom. Annyira jól ír, hogy őrület, az új könyvére meg olyan régóta vágytam, hogy kezdtem becsavarodni, bár azért volt mivel elütnöm az időm. A lényeg, hogy ez is ott van a könyvespolcomon, és azt hiszem hamarosan írok a régebbi köteteiről is, mert itt az ideje a nosztalgiának...
Értékelés: 5/5. (Nem véletlenül Meg a példaképem írás terén.)