Erről most nem igazán akarok sokat fecsegni, mert számomra valahogy nem olyan izgalmas ez az évad, mint az eddigiek. Tudom szidtam egy picit, az előző kettőt is, de azokban találtam mindig valamit ami kiemelésre érdemes volt. De eddig itt erről nem volt szó. És most se igazán volt...

Csak hát olyan viccesen indult ez a rész. Már az, hogy a Supnatban a vámpírok olyan furák nekem, kb. a fogazatuk miatt, feldobta nekem az ötletet, hogy itt van egy remek esély, hogy írjak a sorozatról. Persze a kezdetleges Kristen Rob poénokat hamar elnyomták, főleg az erőteljes szövegpoénokat, amik emlékeztethettek minket, a Twilight egyes mozzanataira, amik engem teljesen megkacagtattak. Persze aztán a rész megkapta a maga kis szálát, és elveszett az élvezet.

Főleg, hogy megtudtam, hogy itt milyen könnyen lehet valakiből vámpír. És mindezt úgy tudtuk meg, hogy Dean majdnem azzá vált, de aztán jött a fater, hogy "Hey, ne izgulj, van egy ősi receptünk, aminek köszönhetően nem leszel vámpír!". Tényleg ilyen egyszerű lenne, mert ha ezt az igét elterjesztenék, akkor kevesebb vámpír lehetne. Meg hát ez így nekem kicsit hülyeség.

Szóval voltak itt fura dolgok, de unatkoztam, és most is csak ugyanazokat tudnám nagyjából elismételni, mint a szezonkezdésnél, hogy nekem nagyon hiányzik Castiel, meg úgy az angyal szál, és hiába ugrott be a múltkor, az csak pillanatnyi öröm érzést keltett bennem, abból pedig több se ártana. Szóval nagyjából ez lenne a recept most, hogy engem lekössön a sorozat.