Igaz, hogy most a Drew Barrymore hónap miatt írok a filmről, de anno mikor megnéztem, igazából nekem Justin Long volt a húzó név, aki eléggé kedvencem. És a múltjukat tudván tudtam, hogy akár egy eléggé hihető szerelmes filmet fogok kapni. Azt nem is sejtettem, hogy még vicces is lesz, és benne lesz Christina Applegate is, akit ugyancsak szeretek.

Szóval a színészek mellett dominált a történet is, hogy egy távolsági kapcsolatról van szó. Nem olyan kis távolságról beszélek, mint amit mi itt ismerünk, hanem egy egész Amerikát átérő távolságról. Erin és Garett véletlenül ismerkedett meg, és csak úgy elkezdtek együtt lógni, mivel hogy a távolsági hibáról rögtön tudtak...

De aztán egymásba szerettek, és belevágtak a kapcsolatba. Nagyjából ez az alap, de akkor mégis miben jobb, mint egy másik ilyesmi film? Hogy van benne sok humor, és hogy a színészek kihozták egymásból a hitelességet. Hogy volt benne őrült fazon is, meg hasfájós nevetés. Volt benne vita, de a végén ahogy Garett...

Hát vele elfogult vagyok, de aranyos karakter volt, meg a többiek is. Nem is tudom mit emeljek még ki. Talán azt a bizonyos ebédlőasztalt, ahol mindig történtek az események, vagy a "Maya szobor!" effektus, amin 3.jára is tudtam nevetni!
Értékelés: 4/5.