Több mint egy hónapnyi,és plusszba még egy hétnyi szünettel,de azért csak visszatért a Supernatural is. Nem voltak vele szemben különösen elvárásaim,reménykedni sem mertem,hogy na majd fél évadnyi döglődés és huzakodás után az évad másik fele jobb lesz. Tudjátok mit? A készítőknek sikerült meglepniük,és kellemes csalódást ébreszteniük bennem,hogy talán igen,mégis van remény,nincs még minden veszve.

A sorozattal volt egy kis lemaradásom,így egyben néztem az évad első feléből elmaradt részeimet és az újat. Meg kell,hogy mondjam egész más hangulata van. Nem szeretném elhamarkodottan kijelenteni azt,hogy igen,itt van a régi jó öreg Supnat,de már talán kezdenek észhez térni a készítők.
Ugyebár a sorozat úgy vonult szünetre,hogy Sam visszakapta a lelkét,innen is egy nagy hurrá neki. Vagyis újra indulhat a móka,mintha semmi nem történt volna,mert Sam természetesen nem emlékszik,köszönhetően a Halál által emelt falnak,és Dean se nagyon igyekszik felvilágosítani őt ,hogy mégis miket művelt lelketlen Samként. Na persze ez se marad így sokáig,mert cseles a kis Sam és csak kiszedi Castielből,hogy na mégis mi volt az elmúlt egy évben.
Konkrétan a rész tartalmához visszatérve az írók ismételten egy új dologba kezdtek bele,és új szörnyetegeket hoztak be a képbe. Sárkányok. Az elején mondom,na biztos nem azok lesznek,csak benézték,de nem tényleg sárkányokat hoztak be a képbe. Az ő részük annyira nem volt kifejtve,semmi mitológia,csak ,hogy szeretik a fiatal,szűz lányokat,plussz,hogy miképp ölhetőek meg. Ja meg volt egy könyvük,amiben a Purgatóriumról írnak,hogy mégis hogyan lehet bejutni,és ezzel el is érkeztünk az évad második felének hangsúlyos száljához. Kaptunk egy újabb főgonoszt,aki a féloldalas aranyos kis mosolyával és angyali kinézetével nem sok jót sejtet,ő lenne név szerint Mother of All vagyis Mindenki Anyja.
Azt hiszem ebből a főszálból még érdekes dolgok sülhetnek ki,merem remélni,hogy élnek a lehetőséggel és érdekes kis sztorit hoznak majd össze vele kapcsolatban.

Na szóval,ami nekem különösen tetszett ezen epizód kapcsán az az,hogy végre újra érezhettem azt a bizonyos Supnat feelinget. A tesók újra összeálltak,végre nem idegenként állnak egymás mellett,és bár a kapcsolat még nem teljesen a régi,mert erre azért nem mernék fogadni,de haladunk. Mennek a poénok,van jópár sírva nevetős,csak egyet példaképp,mikor a szárnyas tettest kutassák :“So, what, you think Batman tried to rape her?” Abszolút kedvenc képkockáim,mikor Dean hős lovagként próbálja meg kihúzni a kardot a sziklából,és közben még az a zene...hát az jelenet minden pénzt megér.

Azt hiszem jó kezdés volt ez az évad második feléhez,ha pedig szinten tudják tartani ezt a minőséget,akkor talán még szemet is hunyok az első 11 rész elbaltázása felett. Pontozni nem szeretném,mert lehet elhamarkodottan ítélnék,maradjunk annyiban übereli az eddig látott részeket.