Anno mikor megláttam, hogy kiadja a Könyvmolyképző ezt a könyvet örültem, persze nem a könyv miatt, mert semmit se tudtam róla, de a borítója annyira tetszett, hogy egyszerűen nem tudtam levenni róla a szemem. Addigra már eléggé szárny őrült is voltam, és hiába néztem sokat a borítót észre se vettem, hogy a borítón az az ízé nem egy szárny, hanem egy szirom. Virág szirom. Csak olyan alakzatban, mintha szárny lenne. Itt meg is jegyezném, hogy roppant ötletes volt a könyvet Wingsnek nevezni, úgy hogy még csak egy darab szárny sincs a történetben. Nagyon értelmes, de nagyon!
Aztán elmúlt a vágy a könyv iránt, mert egy kedves ismerősöm, Gigi elolvasta a könyvet, és kivesézte és kiderült, hogy az egész könyv hülyeség és gyermekies és még csak nem is jól kitalált. Igazából az jött át, hogy üres és jobb kihagyni, akármennyire is csábít a borító.
Persze nem hagytam ki! Elolvastam. Egy nap alatt, hogy minél hamarabb a végére érhessek és letudhassam. És így is akartam kezdeni: "Nehezen kezdtem neki, nem is vártam tőle sokat, és nem is kaptam tőle semmit se!".
Na, de rátérek a könyvre. Van Laurel a főhőslány, aki 15 éves. Életében először jár suliba, mert hogy eddig magán tanuló volt (béna), aki rögtön megismerkedik a suli legjobbfejű és legcukibb srácával Daviddel, aki rögtön a csajra kattan, persze csak barátilag (hah). De ahelyett hogy Laurelnek csak a tinilányok problémáival kellene megküzdenie, egy göbb (micsoda fura szó!) keletkezik a hátán. A leányzó pedig azt hiszi, hogy csak egy daganat (LOL), ami ugyebár tök okés, de amint szirommá változik a hátán, totál kiakad és David karjaiba borul, segítséget várva...
Innen pedig totál izgalom jön (nem!). Tündérek, titkok, gonosz trollok, régelveszett szerelem. És a többi, és a többi. Az alapszitu gyenge, és gyermeteg, rossz besorolást kapott, mert inkább 10éveseknek való szinten van, mint sem 15 éveseknek. De semmi baj, mert a káosz közepébe behozzák Avalont és Arthur király mondáját, amit itt először tartok életemben totál bénának.
De nincs ok pánikra, mert lesz következő része, meg következő része... Szóval, nem is tudom mit mondhatnék, még. Hagyjátok ki! De tényleg :). A fél pont meg megy a borítónak, ami szebb mint egy fél pont, de a könyv...
Értékelés: 0,5/5.
Utolsó kommentek